http://www.uni-tuebingen.de/UAT/index.html

(A honlapnak van angol nyelvű verziója is, de ez csak a főbb információkat tartalmazza, a teljes honlap német nyelven érhető el.)

A Baden-Württemberg-i Tübingen Stuttgarttól délnyugatra mintegy 40 kilométerre fekvő egyetemváros. Nagyhírű felsőoktatási intézményét 1477-ben alapította Eberhard Karls herceg. A pápai engedéllyel együtt (a teológiai kar a legrégebbi), az új testület számos privilégiumot kapott (önigazgatás, adómentesség, autonóm törvénykezés). Ezt, illetve a többi adományozó és megerősítő dokumentumot (akadémiai szabadság, függetlenség a városi és állami hatóságoktól) az intézmény egyéb értéktárgyaival együtt előbb a Szent György templom sekrestyéjében, majd 1549-től az egyetemi régi aula alatti pincében őrizték. A levéltár így tulajdonképpen egyidős az egyetemmel. Az 1800-as évek elejétől a napóleoni korszakkal kezdődően az egyetem újjászerveződött, ezek a dokumentumok pedig elveszítették eredeti jelentőségüket. 1865-ben egy szenátusi rendelettel az archívum anyagát átadták az egyetemi könyvtárnak, hogy a történészek számára még könnyebben hozzáférhetők legyenek. A levéltár ekkor egy különálló részleget alkotott a könyvtár kézirattárán belül egészen 1967-ig, amikor kivették a könyvtár hatásköréből és egy levéltáros vezetése alá került. A változtatást egyrészt az egyetem 500 éves jubileumi ünnepségeire való felkészülés motiválta, másrészt hirtelen megnőtt a nem kurrens iratok mennyisége az egész egyetemen. A levéltár azonban továbbra is szorosan együttműködik a könyvtárral, ugyanabban az épületben működik. A levéltárban 4 fő dolgozik, a nyitva tartás heti 20 óra, de a könyvtár történeti olvasójában is igénybe lehet venni bizonyos szolgáltatásokat.

A jelenlegi szabályozás szerint az iratok 30 évvel keletkezésük után kerülnek a levéltárba. A levéltár feladata értékelni, megőrizni, rendezni, leírni és hozzáférhetővé tenni a történeti, adminisztrációs vagy jogi szempontból maradandó értékkel bíró dokumentumokat. Gyűjt továbbá olyan dokumentumokat is, amelyek az egyetem történetére vonatkoznak, pl. a tanártestület tagjainak személyes iratai. További feladata a történeti információkról való gondoskodás az egyetemi adminisztráció, az intézmény egyéb tagjai, illetve a nagyközönség számára.
1967-ben egy átfogó iratátvételi elvet dolgoztak ki, amely állandó anyaggyarapodást eredményezett, ma mintegy 4 ezer ifm a levéltár őrizetében lévő iratanyag mennyisége.

A levéltári anyagról nyújtott áttekintés alapján azt mondhatjuk, hogy fondfőcsoportszerűen osztották be az iratanyagot, ezek a következők: A. Állami igazgatás és bizottságok, B. Adminisztráció, vezető hivatalok és testületek, C. Kari anyagok, D. Szolgáltató tevékenység, intézetek, E. Klinikák, F. Hallgatókkal kapcsolatos anyagok, G. Alapítványok, H. Kapcsolódó szervezetek és intézmények iratai, … N. Magániratok, S. Speciális gyűjtemények és speciális iratok gyűjteménye, U. Diplomák, oklevelek, szerződési okiratok. Az egyes iratcsoportokat megvizsgálva kiemelhetjük, hogy majdnem teljes a szenátusi ülések jegyzőkönyveinek sorozata, külön vezették a magántanulók nyilvántartását, a hallgatói anyakönyvek az 1477-1958 közötti időszakból, míg a személyi dossziék 1808-tól találhatók a levéltár őrizetében. További érdekesség a klinikák „fondfőcsoportjában” a magánpáciensek gyűjteménye (1832-1968), a kapcsolódó szervezetekében pedig megtalálható pl. a tübingeni lovagakadémia vagy az Ellwangeni Egyetem iratanyaga is.

A honlap publikációkat ismertető része egyrészt közli a levéltárról szólókat (a legutolsó egy 1999-es, a Der Archivar-ban megjelent írás, amely két online keresőeszközt mutat be, amelyet az egyetem levéltárában őrzött iratanyag kutatásához lehet használni), másrészt felsorolja a levéltár publikációit. Ezek a következő sorozatokba sorolhatók: a Werkschrift… sorozat (ennek két alsorozata a Források és tanulmányok, amely 19 részből áll és 1977-1993 között készültek el, valamint a 17 részes, 1969-2003 között készült Repertóriumok és katalógusok), továbbá a Bausteine… sorozat (9 részből álló tanulmánykötet-sorozat egyetemtörténeti tanulmányokkal), a Bibliográfiák sorozata (egyetem- és tartománytörténeti bibliográfiák, valamint az évente megjelent publikációk jegyzéke), illetve az Online-Repertórium. Emellett 1975-től minden évben emlékkalendárium készül, összegyűjtve a tübingeni tudósok születési és halálozási évfordulóit.
A repertóriumok közül a legelső az evangélikus teológiai kar dékáni hivatalának iratait, valamint a kari vizsgabizottság anyagát feldolgozó munka volt (1751-1918 közötti korszakhatárral), míg a legutóbbi, 2003-as rész a kreuzlingeni Bellevue gyógyintézet iratanyagát ismertette. Az Online-repertóriumra is érdemes néhány mondatot szánni, ez ugyanis fond- és tematikus repertóriumokat is egyesít magában. Külön adatbázisa van pl. a hallgatóknak, amely az 1818-1918 között ott tanultak adatait tartalmazza: ebben a hallgatók neve (nőknél születési és asszonynév, valamint apa vagy férj neve és foglalkozása), a születési hely és dátum, a származási hely (lakhely), valamint a kar és a tanulmányok ideje található meg.

A honlapról az egyetemi főoldalon és az egyetemi krónikákon kívül elérhetjük még a városi és a tartományi levéltár honlapjait, a marburgi levéltáros iskola honlapját és az UNESCO levéltári portálját, valamint híreket olvashatunk a levéltár éppen aktuális tevékenységéről, rendezvényeiről, híreiről.