2007. október 24-én rendezte meg a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség őszi szakmai napját. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtárának Természettudományi Olvasójában tartott értekezlet elsődleges témája a közös hallgatói adatbázis létrehozásának terve volt. A valamivel több, mint egy tucatnyi résztvevő között új arcokat is köszönthettünk: a Szent István Egyetem képviseletében Koósné Török Erzsébet, a gödöllői campus könyvtárának igazgatója, a Budapesti Műszaki Főiskola képviseletében pedig dr. Vadász Anikó jogi menedzser asszisztens mutatkozott be.
Dr. Szögi László az ELTE Levéltárának igazgatója táblázatokkal kommentált előadásában a felsőoktatási hallgatói adatbázis építésének, a hallgató nyilvántartások digitalizálásának lehetséges útját mutatta be. Elképzelésében az alábbi fő elemekre helyezte a hangsúlyt:
Ekkora projektet csak az egyetemi levéltárak, illetve a hallgatói törzskönyveket őrző egyéb intézmények széles körű összefogásával lehet megvalósítani. Utalt arra, hogy a projekt menedzselését az MFLSz szervezhetné, a résztvevő intézmények pedig konzorciális szerződés keretében vehetnének részt a munkában. A megvalósítás csakis fokozatosan lehetséges, vagyis idősávokra, korszakokra kell bontani az adatbázis feltöltését. Javaslata szerint az első korszak a kezdetektől 1848-ig tartana, a második az 1849-1918-ig tartő időszakot ölelné fel, a harmadik pedig az 1919 utáni évtizedeket. Szögi László elkészítette a hazai felsőoktatási intézmények listáját és összeállította az adatbázis lehetséges rovatait. A tervezet szerint a magyarországi intézmények adatbázisát össze kell kapcsolni az időközben szinte teljessé váló peregrinációs adatbázissal. (A teljes anyag megtekinthető a www.mflsz.hu lapon az Események menüpont alatt Szögi László: Adatbázis építés és digitalizálás az egyetemi levéltárakban címen, ezért a részletes ismertetéstől eltekintünk.) Meg kell azonban jegyezni, annak ellenére, hogy több hallgatói adatbázis is létezik, eddig egyet sem láttunk működés közben, pedig ezek megismerése, később pedig egy teszt üzemmód kipróbálása sokat segíthetne a teljes adatbázis kiépítésében. (Egy szerény lehetőséggel bíró Diplomások adattára a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján –www.pim.hu – megtekinthető.)
Zsidi Vilmos elnök hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy a siker záloga -a levéltári gyűjtőmunkán túl -az együttműködés során felmerülő informatikai, valamint jogi kérdések tisztázása, megoldása. Ebben nagy előrelépést jelenthet, hogy időközben az MFLSz a megvalósítás módszertani kérdéseinek tisztázására az NKA Levéltári Kollégiumától pályázati támogatást nyert.
A szakmai napon röviden szó esett még a levéltári stratégiával kapcsolatos kérdésekről is. A megbeszélés során az a vélemény alakult ki, hogy ki kell dolgozni az egyetemi levéltári szakterület külön jövőképét, amelyet az országos stratégiába lehet illeszteni. Egyetértés mutatkozott a résztvevők között abban, hogy az egyetemi levéltárak szakmai önállóságának további megerősítésre van szükség. Már az is nagy előrelépés lenne, ha a fenntartókkal sikerülne betartatni a levéltári törvényt és a hatályos jogszabályokat.
Köszönet illeti a BME-OMIKK, valamint a Levéltár munkatársait (Batalka Krisztinát és dr. Kiss Mártont), hogy a szakmai nap sikeréhez figyelmes vendéglátóként hozzájárultak.

Zsidi Vilmos