Admin bejegyzései

Tisztújító közgyűlés

2009. március 19-én került sor az MFLSZ idei, tisztújító közgyűlésére, valamint azt követően rendkívüli elnökségi ülésre. Alábbiakban az itt történtekről szeretnék rövid tájékoztatást adni.

A közgyűlésen a tagság több mint 2/3-a részt vett, tehát sem a határozatképesség, sem a tervezett alapszabály-módosítás nem ütközött akadályokba.

Zsidi Vilmos elnök az elmúlt 8 évet értékelő beszédében hangsúlyozta: nem a semmiből indult 2001-ben az MFLSZ, hiszen volt már egy 1993 óta működő alapja. Az egyesületté alakulás óta azonban rendszeressé vált a hivatali működés, szakszerűvé a saját gazdálkodás, létrejött a szakmai érdekképviselet, valamint közös, egységes fellépési lehetőség teremtődött meg szakmai kérdésekben. Értékelésében kiemelte: ennek a szakmai fórumnak a felsőoktatási levéltárak számára való megteremtése tanulmányutakat, évi vándorgyűléseket, közös projekteket eredményezett (pl. adatbázis, kiadványsorozat), de személyes és baráti kapcsolatok kialakulását is lehetővé tette. Az elmúlt 8 év fő jellemzőjeként az egyszerre extenzív és intenzív fejlődést említette, amelyet nehéz lesz továbbra is párhuzamosan fenntartani.

A közgyűlés határozott az egyesület 2008. évi közhasznúsági jelentésének, valamint 2009. évi munkatervének és pénzügyi tervének elfogadásáról. Módosította továbbá az MFLSZ alapszabályát és létrehozta az elnökség ügyrendjét. Új vezetőség megválasztására is sor került (elnök: Dr. Molnár László, alelnök: Dr. Szögi László, elnökségi tagok: Zsidi Vilmos, Vajda Tamás, Szemerey Tamásné dr., Kissné Bognár Krisztina, Osváth Zsolt).

Az alapszabály módosítására a tartalom aktualizálása, valamint pontosítása és részletezése érdekében volt szükség, illetve a legjelentősebb változás az elnökség létszámának felemelése 5-ről 7 főre a demokratikusabb képviselet érdekében. Az elnökség munkáját részletesen, pontosan szabályozó ügyrend kidolgozását pedig azért láttuk szükségesnek, mert minden apró részlet nem fér bele az alapszabályba (és nem is feltétlenül odavaló), viszont az elmúlt majd egy évtizedben kialakult az elnökségi munkának egy olyan módja, gyakorlata, amelyet érdemes írásba foglalni a következő elnökségek munkáját megkönnyítendő.

A közgyűlésen a tisztújítás mellett egyesületi díjak átadására is sor került: Pőr Csilla és Zsidi Vilmos „Pro Archívo Universitatis” Serlegben részesültek az elmúlt két ciklusban elnökségi tagként, illetve elnökként végzett lelkiismeretes és áldozatos munkájuk elismeréseképpen.

A közgyűlést követően az új elnökség rendkívüli ülést tartott, ahol a feladatok átadásával összefüggő legfontosabb teendők megbeszélése történt meg. Zsidi Vilmos emellett beszámolt az MLE Választmányának előző napi üléséről, a felmerülő feladatokról, lehetőségekről. Végül a titkár tájékoztatott a folyamatban lévő pályázati ügyekről.

 

 

 

Tisztújító közgyűlés 2009

2009. március 19., ELTE Egyetemi Könyvtár

Beszámoló a VII. Közgyűjteményi Napokról a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltárban

Október 18-19-én zajlott Sopronban, immáron hetedik alkalommal, a Közgyűjteményi Napok rendezvény a Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár szervezésében.
A 2 napos rendezvény egy közös kiállítás megnyitásával kezdődött a könyvtárban, melyen a Központi Könyvtár, a Központi Levéltár valamint az Erdészeti, Faipari és Földméréstani Gyűjtemény (Múzeum) mutatkozott be.
A plenáris ülést Dr. Albert Levente, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg. Köszöntője után, könyvtári, múzeumi és levéltári témában hangzottak el előadások.
A plenáris ülést Dr. Mader Béla (SZTE könyvtári főigazgató) vezette. A felkért előadók, Dr. Hatházi Gábor, Balogh Anna Mária és Sudár Kornélia (OKM Közgyűjteményi Főosztály), a múzeumok, könyvtárak és a levéltárak pályázati lehetőségeiről adtak részletes tájékoztatást. Sudár Kornélia ismertette a levéltári raktárak minősítése után kirajzolódó helyzetet. A jövőbeli pályázati lehetőségek tekintetében semmi bíztatót nem tudott mondani. Előadásából az derült ki, hogy a levéltárak, különösen az egyetemi levéltárak pályázati lehetőségei lényegesen rosszabbak, mint a könyvtáraké és múzeumoké. Dr. Virágos Márta (Debreceni Egyetem, Könyvtári Főigazgató) a könyvtárak tudományos kutatást elősegítő, információ szolgáltatásáról tájékoztatott.
A rendezvény a második napon 3 helyszínen, szekcióülésekkel folytatódott. A könyvtári szekció Győrben, a XI. Apáczai Napok című tudományos konferencia programjához kapcsolódott. A múzeumi szekció Sopronban, a múzeumi restaurálás valamint az erdő- és múzeumpedagógia tárgykörében tanácskozott.
A levéltári szekció Sopronban, az egyetemi levéltárban ülésezett.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem 2008. januártól 10 karral működik, Sopronban, Győrben, Mosonmagyaróváron, Székesfehérváron és Szombathelyen. A szervezeti változásokkal az egyetemi levéltár feladatai jelentősen kibővültek. A távoli karok esetében, a kötelező levéltári szolgáltatások és az iratanyag kutathatósága akkor biztosított legjobban, ha az iratok a keletkezés helyén maradnak. Ezért az egyetemünkön levéltári hálózat létrehozása szükséges. Ennek értelmében a soproni székhelyű Központi Levéltárnak a távoli karokon részlegei lehetnek, lesznek.
A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy a létesítendő kari levéltárak (levéltári részlegek) részére részletes és alapos tájékoztatást nyújtsunk az egyetemi levéltárakban folyó munkáról.
Az elhangzott előadások mindegyike, gyakorlati útmutatást adva, ezt a célt szolgálta:
Szemerey Tamásné Dr.: Központi Levéltár – Kari levéltárak (NYME Központi Levéltár, mb. levéltárvezető)
Czoboly Miklós: E-archívum alapjai és a továbbfejlesztés lehetősége (e-Corvina)
Sági Éva: Hallgatói adatbázis a Nyugat-Magyarországi Egyetemen (NYME Központi Levéltár, levéltáros)
Szendi Attila: A levéltári digitalizálás gyakorlati tapasztalatai (bemutatóval) (Miskolci Egyetem, levéltárvezető)

A szekcióülésen 14 fő vett részt, hasznos és sikeres volt, jó hangulatban, kötetlen formában zajlott. Különösen nagy volt az érdeklődés Szendi Attila nagy szakmai tudást bizonyító bemutatója iránt.

Szemerey Tamásné Dr.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2008. évi vándorgyűlésének Felsőoktatási levéltári Szekciója

/Zalaegerszeg, 2008. augusztus 26-28./

A Magyar Levéltárosok Egyesülete /MLE/ éves vándorgyűléseinek programjában utoljára négy esztendővel ezelőtt nyílott lehetőség a felsőoktatási szaklevéltári terület problémainak – az MLE teljes nyilvánossága előtti – bemutatására. Ekkor a szakterületen dolgozó levéltárosokat képviselő Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség /MFLSZ/ a vándorgyűlés társrendezőjeként szerepelt, a tagságból pedig, többen átfogó előadásokban szóltak a felsőoktatási levéltárügy jövőbeni feladatairól.
Az azóta eltelt viszonylag hosszú idő már önmagában is elég alapot jelentett volna, arra, hogy a felsőoktatási szaklevéltári terület ismételten nagyobb hangsúllyal – önálló szekcióban – jelenjen meg az MLE ezévi vándorgyűlésének programjában. 2008-ban ezen felül indokolttá tette az a tény, hogy az MFLSZ fennállásának 15. évfordulóját ünnepli.
A felsőoktatási levéltári szekció előadásai három témakör köré csoportosultak:
1./ Adatbázis-építés a felsőoktatási szaklevéltárakban
2./ Az egyetemi levéltárakban őrzött iratanyag besorolásának fondszerkezeti kérdései
3./Speciális gyűjtemények a felsőoktatási szaklevéltárakban
A szekció előadásaira 2008. augusztus 27-én és augusztus 28-án került sor. A szekcióvezetői tisztet Dr. Szögi László főigazgató töltötte be. A két előadásnapon, a fent említett három témakörben, összesen kilenc előadást hallgathatott az összesen mintegy negyvenfőnyi érdeklődő, köztük nemcsak a hazai közgyűjtemények munkatársai, de több külföldi vendég is. Az előadók döntő többsége a felsőoktatási levéltári területen dolgozó levéltárosok közül került ki. Tovább a folytatáshoz →

Beszámoló a levéltáros egyesületek részvételéről a 2008. évi Ráday Könyvünnep rendezvényen

(2008. június 6-8. Budapest IX., Ráday utca)

A Könyvünnepen a levéltári kiadványokat a Ráday Könyvesbolt előtti utcarészen felállított sátrakban lehetett megvásárolni. A látogatók számát nem tudjuk megbecsülni, de mindenképpen kevesebb, mint a Múzeumkertben volt, ennek okai a rendezvény más jellegében, valamint a sajnálatosan rossz időjárásban keresendők. Az eladott kiadványok száma kb. 15 darab kötet (nagyjából ennyi vettek meg a Múzeumkertben is). A résztvevő kollégák száma: 11 fő (8 intézményből, ebből egyetemi levéltáros kolléga: 5 fő). A levéltáros kollégák feladata itt csak az érdeklődők tájékoztatása volt.
Köszönetet mondunk az alábbi kollégáknak önzetlen munkájukért:
Cseh Gergő Bendegúz főov.h. (ABTL)
Grúber Mihály levéltáros (BFL)
Homok Zsolt levéltári kezelő (BFL)
Dr. Molnár László levéltárvezető (SE Levéltára)
Osváth Zsolt levéltárvezető (BCE EFKL)
Dr. Péntekné Unghváry Mária levéltáros (MOL)
Dr. Salamon Pavol levéltáros (BFL)
Török Péter levéltáros (BFL)
Varga Júlia igazgatóhelyettes (ELTE Levéltára)

Szervezés:
Batalka Krisztina levéltáros (BME Levéltára)
Dr. Takács Edit főov.h. (BFL)
Zsidi Vilmos levéltárvezető (BCE Levéltára)

A tapasztalatok tükrében a leginkább érdeklődésre számot tartó tevékenységek:
1. a sátrat díszítő megyei és városi címeres ábrák iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg mind a Múzeumkertben, mind a Ráday utcában, érdemes lehet ezekből árusítható példányokat készíteni a következő évre (a Levéltári Szemlében megjelenő színes mellékletek mintájára)
2. megfontolandó, hogy a későbbiekben azok a kiadványok kerüljenek árusításra nagyobb arányban, amelyek szélesebb érdeklődésre is számot tarthatnak (képes albumok, évfordulókhoz kapcsolódó vagy kurrens témákat, pl. 1956-os forradalom és szabadságharc, feldolgozó kiadványok), illetve mindenképpen érdemes akciókat hirdetni (a Ráday Könyvesház eleve 10 %-os akciós áron adta el a levéltári kiadványokat)
3. több tájékoztató füzet elhelyezése (nemcsak általában a magyarországi levéltárakról, hanem az egyes intézményekről, eseményekről stb.)
3. érdemes lehet dedikálásokat is szervezni olyan levéltárosok és/vagy történészek, kutatók részvételével, akik egy adott téma (köz)ismert szakértői és publikálói

Ezek egy része természetesen anyagi ráfordítást is igényel, azonban a szűkülő költségvetési és pályázati lehetőségek tükrében érthető, ha a levéltáros szervezetek, illetve az egyes intézmények erre nem tudnak áldozni.

Zsidi Vilmos sk.          Batalka Krisztina sk.
MFLSZ elnök                MFLSZ titkár

Budapest, 2008-06-09

MFLSZ vándorgyűlés, Észak-Partium – Kárpátalja – Debrecen

2008. június 1-4.

Beszámoló a levéltáros egyesületek részvételéről a 2008. évi Múzeumok Majálisa rendezvényen

2008. május 17-18. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Múzeumkert)

Az idei évben fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (MFLSZ) a Magyar Levéltárosok Egyesületével (MLE) való előzetes egyeztetések után kezdte meg a rendezvényre való felkészülés feladatait, amelynek kezdeti lépéseihez nélkülözhetetlen volt Takács Edit MLE titkár segítsége, ezúton is köszönet érte!
2008. márciusában pályázatokat nyújtottunk be az NKA Levéltári Kollégiumához, amelyben kértük a rendezvényhez (sátorbérlet és résztvevők tiszteletdíja), valamint az arra elkészülő, a magyarországi levéltárakat ismertető magyar-angol nyelvű füzet kiadásához nyújtott támogatást (szerkesztés, fordítás, nyomdai munkák). *
Április második felében Takács Edit MLE titkár és Zsidi Vilmos MFLSZ elnök körlevelet intéztek a magyarországi levéltárakhoz, amelyben felhívták a levéltárvezetők figyelmét a rendezvényre, valamint kérték a kollégákat az aktív részvételre (kiadványok küldése, tájékoztató ügyelet vállalása a Múzeumkertben, gyermekprogramok szervezése stb.). Az előzetes tervek szerint vártuk olyan kollégák jelentkezését is, akik a családfakutatással, illetve a titkosszolgálatok által létrehozott dokumentumok kutatásával, mint két kurrens és közérdeklődésre számot tartó levéltári kutatási problémával kapcsolatos felvilágosítást nyújthatnak.
A fenti körlevélben megadott határidőig sajnálatos módon nagyon kevés kolléga jelentkezett. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy még a (legalább budapesti vagy környékén lakó) egyetemi levéltáros kollégák mindegyike sem kívánt élni a lehetőséggel. Ezt, illetve az óhatatlanul felmerülő szervezési és kommunikációs nehézségeket leszámítva a rendezvényen való levéltári megjelenés összességében nagyon sikeresnek mondható. A Múzeumkert Múzeum utca felőli részében egymás mellett mintegy 30-35 m2-nyi területen állt a levéltáros szakmai egyesületek és a Magyar Országos Levéltár sátra (itt főként gyermekfoglalkoztató programok zajlottak nagy sikerrel és látogatottsággal).

A levéltáros egyesületek égisze alatt több különböző tevékenység folyt: levéltári kiadványok árusítása** , gyermekfoglalkoztató programok a Crayola támogatásával, valamint a BFL akciós kiadványainak árusítása. Természetesen minden érdeklődő szakszerű, akár angol nyelvű felvilágosítást is kaphatott bármilyen, levéltárakkal kapcsolatos kérdésére (ezek legtöbbje családfakutatással függött össze). Tovább a folytatáshoz →

Beszámoló az MFLSZ 1956-os kiadványának bemutatójáról

Az MFLSZ kiadványai c. sorozat 3. köteteként – NKA támogatással – 2007-ben látott napvilágot a Magyarországi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban c. kiadvány Osváth Zsolt és Zsidi Vilmos szerkesztésében. A kötet célja az volt, hogy – lehetőség szerint egységes szerkezetű részekre bontva – az akkor működő budapesti és vidéki világi felsőoktatási intézmények 1956-os szerepének és történetének a tudományos ismeretterjesztés igényével emléket állítsanak, illetve források segítségével ebbe betekintést nyújtsanak. A tanulmányok mellett minden egyetem és főiskola forradalmi eseményeire vonatkozó kronológia, bibliográfia és forrásközlések találhatók. A bemutatott dokumentumok, fotók döntő részben az adott felsőoktatási intézményekben működő levéltárakból származnak, mint ahogy a szerzők többsége is ottani levéltáros. A kötethez dr. Vida István professzor írt bevezető tanulmányt.
A könyvbemutatóra 2008. október 15-én került sor az ELTE Egyetemi Könyvtárának Dísztermében. A mintegy 50 főnyi hallgatóság előtt elsőként Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója ismertette a kötetet. Kiemelte, hogy a Magyar Felsőoktatási Szövetség, mint közösség mutatott fel valami fontosat ezzel a vállalkozással. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kötetben jól nyomon követhető, hogyan alakult az egyetemi ifjúság szerepe, helyzete, álmai, sorsa, valamint a forradalmi napokban felszínre került sok új gondolat, eszme. Személyes hangú méltatásának végén pedig kitért arra is, hogy 1956. november 4-ét követően, amikor „tudatosan megkonstruált, rafináltan végigvitt megtorlás történt, amely célzottan érintett társadalmi csoportokat és helyszíneket”, illetve a diplomaszerzés után mennyire nehezen megélhető élethelyzetbe kerültek az egyetemi hallgatók.
Ezt követően néhány szóban Ghyczy György grafikus, festőművész, a kötet borítójának tervezője beszélt arról, mit jelent számára a borító színeinek és ábráinak szimbólumrendszere, amely az 1956-hoz való érzelmi kötődés kifejeződése is egyben.
A bemutatónak kedvező sajtóvisszhangja is volt: az MTI tudósítója rövid hírben számolt be az eseményről, a Múlt-kor nevű elismert történelmi weblap pedig részletes recenziót is közzétett a kötetről (http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=22086).

Batalka Krisztina

 

A Magyar Levéltáros Egyesület szakmai napjáról szóló beszámoló

 (2007. november 6.)

Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár díszterme

A szakmai nap fő témája a levéltári szakterület stratégiai terve volt.

Vitaindító előadásában az egyesület elnöke, Szögi László rámutatott, hogy alapvető kérdésként a levéltári szervezeti struktúra ügye merült fel. Az előre elkészített vitaanyagot az egyesület területi szekcióiban előzetesen megtárgyalták, nemkülönben Tyekvicska Árpád (Nógrád Megyei Levéltár) terjedelmes különvéleményét, amely a Levéltári Közlemények hasábjain is megjelent. Ezek alapján elmondható, hogy a többség véleménye szerint a jelenlegi, kb. 50 év alatt kialakult levéltári szerkezet megtartása indokolt. Bár központosító szándékaival ellentétben a magyar állam feladatelhárító magatartása, valamint a forráshiány pont a kormányzat által meghirdetett központosítást, és a regionális levéltárak kialakítását teszik eleve kivitelezhetetlenné. Nyugati példák alapján egyébként is ezzel ellentétes természetes folyamatok valószínűsíthetők a jövőben, vagyis városi, gazdasági, médialevéltárak fognak alakulni még akkor is, ha a jelen anyagi körülmények ez ellen hatnak. Egyes beérkezett anyagokban erős kritika érte a szakmai egyesületeket a gyenge érdekérvényesítő képességeik miatt, különösen a múzeumi vagy könyvtári szakterületekkel való összehasonlításban. A társterületeken megvalósított monstre rendezvényekhez (mint a Nagy Könyv vagy a Múzeumok éjszakája) foghatóval a levéltárak nem rukkoltak elő. Ennek egészen egyszerű oka van: a társadalmi érdeklődés az említett területeken lényegesen nagyobb, amit nem lehet ellensúlyozni. Tovább a folytatáshoz →

Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete 2007. évi őszi konferenciájáról

A Fiatal Levéltárosok Egyesülete /FLE/ „Múlt s jövő asztalainál” című konferencia- sorozatának ez évi rendezvényére 2007. november 15-én került sor, a helyszín a hagyományoknak megfelelően idén is a Magyar Országos Levéltár /MOL/ Hess András téri épülete volt.
A konferencia-sorozat idei témaköréül a szervezők az informatikai és az Internet levéltárakban történő alkalmazásának szerteágazó és összetett kérdését választották. A konferencia előadóiként a szervezők a MOL, a BFL, a BCE Központi Könyvtára, a www.mult-kor.hu internetes folyóirat, az e-Corvina Kft. és a BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár munkatársait kérték fel. A levezető elnöki tisztet Breinich Gábor főigazgató-helyettes /BFL/, az MLE Informatikai Szekciójának elnöke töltötte be.
Az elhangzott előadásokból általános tanulságként leszűrhető, hogy az Internet-használat és az informatika alkalmazása már a mindennapi levéltári munka szerves részévé vált. A levéltárak többsége ma már hazánkban is rendelkezik önálló, folyamatosan frissülő weboldallal. A különböző levéltárak honlapjain elérhető tartalmak a kutató- és ügyfélszolgálati munka, a levéltári PR tevékenység és levéltárakban folyó tudományos kutatás hasznos és a levéltárhasználók által keresett segédeszközei lehetnek. A fejlesztéseket a levéltárak szűkös anyagi lehetőségei erősen korlátozhatják. Ennek ellenére azonban vannak biztató és példamutató próbálkozások is (lsd. pl. a BFL Budapest középkori okleveleinek digitális adatbázisának kiépítését célzó kutatási programja, vagy az MFLSZ-nek a hazai felsőoktatási intézmények képesítő- és doktori okleveleinek összegyűjtését és digitalizált formában való közzétételét célzó programja). Kiemelkedően fontos, hogy a levéltáraknak legyen átgondolt, előre megtervezett informatikai stratégiája.
A konferencia részletes programja megtekinthető a Fiatal Levéltárosok Egyesülete honlapján
(http://fle.uw.hu)

Osváth Zsolt

 

A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltára 2007. november 13-án tartotta éves, konferenciával egybekötött levéltári napját.

Az idén a programhoz kapcsolódott a PTE Universitas Televízió 15 éves videofilm archívumának és a Művészeti Kar Mediális Művészetek Intézetének kreatív mozgóképes archívumának átadása az Egyetemi Levéltárnak.

A rendezvényt Dr. Gábriel Róbert egyetemi tanár, a PTE rektora köszöntötte, a videóarchívumot Kosaras Attila (főszerkesztő, PTE Universitas Televízió), Kismányoky Károly (művésztanár, PTE Művészeti Kar Mediális Művészetek Intézete) és Lengvári István (főlevéltáros, igazgató, PTE Egyetemi Levéltár) mutatta be. Ezt követően az érdeklődők betekinthetnek az átvett gyűjteményekbe.

A konferencián egyetemtörténeti előadások hangzottak el, melynek levezető elnöke Dr. Font Márta (egyetemi tanár, a PTE általános rektorhelyettese) volt.

Elsőként Zsidi Vilmos (levéltárvezető, Budapesti Corvinus Egyetem) A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságtörténeti tanszékének története (1920-2007) c. előadása hangzott el, mely az intézményrendszer változása mellett betekintést nyújtott a változó korszakok ideológiai-politikai világába is. Vajda Tamás (levéltárvezető, Szegedi Tudományegyetem Levéltára) A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola története (1928-1947) c. előadásában egy kevéssé ismert intézménytípusra hívta fel a figyelmet, Batalka Krisztina (levéltáros, Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára) pedig az egyetemi hallgatók életének mindig aktuális, fontos aspektusára (Egészségügy és sport a Műegyetemen a két világháború között). A konferenciát két pécsi előadó zárta, Pohánka Éva (könyvtáros, PTE Egyetemi Könyvtár) Hagyomány és kötelezettség. A könyvtár mint az universitas tudományos letéteményese a pécsi egyetemalapítási tervezetekben (18-20. század) címmel osztotta meg készülő disszertációja eredményeit, Kovács Adrienn (segédlevéltáros, PTE Egyetemi Levéltár) pedig egy folyamatban lévő adatbázis-építésről számolt be (Az Erzsébet Tudományegyetem kari ülési jegyzőkönyveinek forrásértékéről). A konferencia végén lehetőség volt kérdések feltevésére és vitára is. A szakmai programot követően az előadókat és a vendégeket a Levéltár fogadáson látta vendégül, ahol tovább folyhatott a szakmai eszmecsere.

Lengvári István

 

 

a PTE Művészeti Kar mozgóképes archívuma                                Batalka Krisztina előadása

dr. Gábriel Róbert rektor átadja az archívumot                                   Kosaras Attila köszöntője

Kovács Adrienn előadása

Vajda Tamás előadása                                                         Zsidi Vilmos előadása

 

Szent-Györgyi Albert munkássága a szegedi egyetemen (1930-1945)

Szent-Györgyi Albert munkássága a szegedi egyetemen (1930-1945) címmel szervezett egyetemtörténeti konferenciát a Nobel-díj elnyerésének 70. évfordulója alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltára 2007. november 8-án. A rendezvény intézménytörténeti szekciója azt az országos és szegedi tudományos környezetet rekonstruálta, amelyben szegedi évei során Szent-Györgyi Albert alkotott. Molnár László a budapesti, Lengvári István pedig a pécsi orvosképzés 1930-1945 közötti helyzetét mutatta. Ezt egészítette ki Pukánszky Béla beszámolója a szegedi egyetem e másfél évtizedes fejlődését ismertette. A további előadások már a tudós szegedi működésére koncentráltak. Tóth Gábor a tudós egykori intézetének mai vezetőjeként Szent-Györgyi intézetvezetői működésének eredményeiről, az általa elért sikerekről és megpróbáltatásokról számolt be. Kiss Róbert Károly az 1938-as sorbonne-i díszdoktori cím körülményeiről, kulturdiplomáciai hátteréről nyújtott képet. Tóth István pedig a C-vitamin felfedezésnek a szegedi paprikatermesztésre és a város konzerviparára gyakorolt hatását ismertette. A délutáni szekcióban Miklós Péter Szent-Györgyi politikai és közéleti szerepvállalásáról, Hannus István pedig a New York Timesban megjelenő, Szent-Györgyi Alberttal kapcsolatos cikkek felhasználásával a tudós munkássága és politikai szerepvállalásai nemzetközi visszhangját mutatta be. A konferencia lezárásaként Dux László Szent-Györgyi Albert szegedi öröksége és kutatásainak folytatása címmel a tudós életművének és kutató szellemének továbbélését ismertette.
A konferencián felszólaló orvosok, vegyészek, történészek, muzeológusok és levéltárosok összefogása a polihisztor tudós és az aktív közéleti ember Szent-Györgyi Albert életét és munkásságát a korábbiaknál talán sokoldalúbban mutatta be.

 

Beszámoló az MFLSZ szakmai napjáról

2007. október 24-én rendezte meg a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség őszi szakmai napját. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtárának Természettudományi Olvasójában tartott értekezlet elsődleges témája a közös hallgatói adatbázis létrehozásának terve volt. A valamivel több, mint egy tucatnyi résztvevő között új arcokat is köszönthettünk: a Szent István Egyetem képviseletében Koósné Török Erzsébet, a gödöllői campus könyvtárának igazgatója, a Budapesti Műszaki Főiskola képviseletében pedig dr. Vadász Anikó jogi menedzser asszisztens mutatkozott be.
Dr. Szögi László az ELTE Levéltárának igazgatója táblázatokkal kommentált előadásában a felsőoktatási hallgatói adatbázis építésének, a hallgató nyilvántartások digitalizálásának lehetséges útját mutatta be. Elképzelésében az alábbi fő elemekre helyezte a hangsúlyt:
Ekkora projektet csak az egyetemi levéltárak, illetve a hallgatói törzskönyveket őrző egyéb intézmények széles körű összefogásával lehet megvalósítani. Utalt arra, hogy a projekt menedzselését az MFLSz szervezhetné, a résztvevő intézmények pedig konzorciális szerződés keretében vehetnének részt a munkában. A megvalósítás csakis fokozatosan lehetséges, vagyis idősávokra, korszakokra kell bontani az adatbázis feltöltését. Javaslata szerint az első korszak a kezdetektől 1848-ig tartana, a második az 1849-1918-ig tartő időszakot ölelné fel, a harmadik pedig az 1919 utáni évtizedeket. Szögi László elkészítette a hazai felsőoktatási intézmények listáját és összeállította az adatbázis lehetséges rovatait. A tervezet szerint a magyarországi intézmények adatbázisát össze kell kapcsolni az időközben szinte teljessé váló peregrinációs adatbázissal. (A teljes anyag megtekinthető a www.mflsz.hu lapon az Események menüpont alatt Szögi László: Adatbázis építés és digitalizálás az egyetemi levéltárakban címen, ezért a részletes ismertetéstől eltekintünk.) Meg kell azonban jegyezni, annak ellenére, hogy több hallgatói adatbázis is létezik, eddig egyet sem láttunk működés közben, pedig ezek megismerése, később pedig egy teszt üzemmód kipróbálása sokat segíthetne a teljes adatbázis kiépítésében. (Egy szerény lehetőséggel bíró Diplomások adattára a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján –www.pim.hu – megtekinthető.)
Zsidi Vilmos elnök hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy a siker záloga -a levéltári gyűjtőmunkán túl -az együttműködés során felmerülő informatikai, valamint jogi kérdések tisztázása, megoldása. Ebben nagy előrelépést jelenthet, hogy időközben az MFLSz a megvalósítás módszertani kérdéseinek tisztázására az NKA Levéltári Kollégiumától pályázati támogatást nyert.
A szakmai napon röviden szó esett még a levéltári stratégiával kapcsolatos kérdésekről is. A megbeszélés során az a vélemény alakult ki, hogy ki kell dolgozni az egyetemi levéltári szakterület külön jövőképét, amelyet az országos stratégiába lehet illeszteni. Egyetértés mutatkozott a résztvevők között abban, hogy az egyetemi levéltárak szakmai önállóságának további megerősítésre van szükség. Már az is nagy előrelépés lenne, ha a fenntartókkal sikerülne betartatni a levéltári törvényt és a hatályos jogszabályokat.
Köszönet illeti a BME-OMIKK, valamint a Levéltár munkatársait (Batalka Krisztinát és dr. Kiss Mártont), hogy a szakmai nap sikeréhez figyelmes vendéglátóként hozzájárultak.

Zsidi Vilmos