Pro Archivo Universitatis

A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség a 2004. december 9-i elnökségi ülés határozatával a szövetségi munka elismeréseként megalapította a „Pro Archivo Universitatis” /”Egyetemi Levéltárért”/ elnevezésű kitüntetést. A 2005. február 28-i közgyűlésen a tagság egyhangúan megszavazta a javaslatot (4/2005. (02. 28.) MFLSZ kgy.).
A kitüntetés adományozásával a Szövetség elismeri, hogy a kitüntetés viselője a felsőoktatási levéltárügyért végzett tevékenységével kiemelkedő eredményeket ért el, példaértékűt és maradandót alkotott. Kimagasló munkájával kifejezte elkötelezettségét a felsőoktatási levéltárak ügye mellett, hozzájárult a szövetség jó hírnevének öregbítéséhez, hazai és külföldi elismertségének gazdagításához.
A kitüntetés serleg és oklevél formájában adható, serleg évente egy, míg oklevél három személy részére. A kitüntetések átadása az évi első közgyűlésen történik.

Az MFLSZ első díjazottjai:

A 2005. február 28-i közgyűlés döntött arról, hogy Pétervári András és Gábor Iván posztumusz kitüntetésben részesüljenek a hazai felsőoktatási levéltárügyért végzett kimagasló munkájuk elismeréseként (5/2005. (04. 21.) MFLSZ kgy.).

 

GÁBOR IVÁN (1935-2004)
Gábor Iván az ELTE Bölcsészettudományi Karán, könyvtár-magyar szakon végzett 1959-ben.
Friss diplomásként magyart tanított az akkori Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumban, majd amikor az intézmény főiskolává alakult, megbízást kapott a könyvtár kialakítására és vezetésére.
1980-ban családjával Budapestre költözött, és az Állatorvos-tudományi Egyetem újjászülető könyvtárában folytatta szakmai tevékenységét osztályvezetői, majd 1992-től igazgatóhelyettesi beosztásban. A rutin állománygyarapítási és feldolgozási folyamatok felügyelete mellett meghatározó szerepe volt a Magyary-Kossa Gyuláról elnevezett szakmatörténeti könyv-különgyűjtemény kialakításában, a hivatalosan is elismert Állatorvos-történeti Múzeum szakszerű felépítésében, a 60 ifm-nyi történeti levéltári anyag rendbetételében, feltárásában. Ez utóbbi témában elvégzett munkáról „Az egyetemi levéltárak. Szerk. Dóka Klára, Bp. 1986.” c. kiadványban számolt be. (Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára. i.m. p. 92-99.) A Dr. Szögi László összeállításában született „Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára Repertórium (1741)1787-1972” megjelenése után Bakonyi Ferencné könyvtárigazgató mellett az ő nevéhez fűződik a legkorábbi levéltári iratok szövegét közlő első kiadvány (Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez I. 1786-1816. Szerk. Bakonyi Ferencné, Gábor Iván. Bp. 1987) szerkesztése, majd további kötetek szakértői gondozása.
Csendes, szerény, visszahúzódó egyénisége mögött veretes humán műveltség, nagyfokú emberség húzódott. A történelem iránti érdeklődése segítette hozzá ahhoz, hogy a levéltárosok közösségében igazán jól érezze magát. Tanári precizitása, óvatos megfontoltsága hozzájárult ahhoz, hogy a könyvtár a szakmát újraíró fejlődés sodrában sem feledkezett meg a múlt értékeiről. Nyugdíjba vonulása után (1996) tanácsaira még sokáig támaszkodhatott a könyvtár közössége. (Cserey Lászlóné dr.)

PÉTERVÁRI ANDRÁS (1949-2002)
Pétervári András Sopronban született 1949-ben. Itt végezte általános iskoláit, majd a Fáy András Közgazdasági Technikum mezőgazdasági tagozatán tanult. Érettségi után, 1967-ben a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán folytatta tanulmányait, és az akkor már Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát 1972-ben. Egyetemi évei alatt lelkesen bekapcsolódott a diákéletbe, hallgatói klubot szervezett, részt vett a tudományos diákköri munkában. A diploma megszerzése után is az egyetemen maradt és gyakornokként, később tanársegédként közgazdaságtant oktatott. Ezért is szerzett szakközgazdászi másoddiplomát a budapesti Közgazdasági Egyetemen 1975-ben. Sokat foglalkozott a Georgikon múltjával, a diákhagyományokkal, a Majormúzeum anyagával. Doktori disszertációját „Földbirtokviszonyok alakulása századunkban Keszthelyen és környékén” címmel készítette, és 1980-ban summa cum laude minősítéssel védte meg. 1984-ben megpályázta a könyvtárigazgatói állást, amelyet elnyert, és élete végéig betöltött. Új feladatának jobb ellátásáért az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtári szakinformátor végzettséget is szerzett 1989-ben. Korszerűsítette a könyvtár elhelyezését, kiépítette az integrált könyvtári rendszert és a nemzetközi hálózatokhoz való csatlakozást. Sikeres pályázatokat írt, s a nyert támogatásokból emelte a kar információellátásának színvonalát. Részt vett és vezető tisztségeket is betöltött a különböző könyvtári szervezetek munkájában. Fontos eredménye volt a levéltár létrehozása és működtetése. Erre irányuló, kitartó, fáradságot nem kímélő munkájának eredményeként 1987-ben kezdte meg a levéltár a működését. Tagja, majd vezető tisztségviselője a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség jogelőd szervezetinek. Szervezője és tikára volt a Georgikon Alapítványnak. A Georgikon 200. jubileumára megjelent kiadványok előkészítésében is részt vett. 2000-ben elvállalta és haláláig ellátta a dékáni titkári feladatokat is. Sokrétű változatos tevékenységének motorja munkahelye, a Georgikon iránti rajongása volt. (Pőr Csilla)

Az MFLSZ további díjazottjai:

2005. április 21.

Dr. Molnár László levéltárvezető (Semmelweis Egyetem Levéltára)          Dr. Szögi László főigazgató (ELTE Egyetemi Könyvtár, Levéltár)

2008. február 26.

Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros
(ELTE Levéltára, 2008. nov. 1-től Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár, Gödöllő)

2009. március 18.

Zsidi Vilmos levéltárvezető (Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára), 2001-2009 között az MFLSZ elnöke       Pőr Csilla igazgató (Pannon Egyetem Georgikon Kar Könyvtár és Levéltár, Keszthely), 2001-2009 között az MFLSZ elnökségi tagja

2012. szeptember 5.

Dr. Lakos János levéltári vezető szakfelügyelő, c. főigazgató (Magyar Országos Levéltár)

2016. szeptember 19.

Dr. Csáder Vilmos

2022. november 16.

Dr. Kiss Márton BME Levéltár ny. főlevéltárosa